Egyiptom istenei

1. A-K

AH

AKER

AMENTET

AMON

AMSZET 

ANEDZSTI

ANUBISZ 

Inpu (Inpw) az egyiptomi mitol�gi�ban isten, a halottak oltalmaz�ja. Fekv� sak�l vagy vadkutya illetve sak�l- vagy kutyafej� ember alakj�ban jelen�tett�k meg. Anubisz az elhunyt t�lvil�gi meg�t�l�s�n�l, mint b�r� volt jelen, �gy az istenek b�r�l�j�nak (egyiptomi "szab") is nevezt�k. A sak�l hieroglif jele b�r�t is jelentett. Anubisz kultusza Kasz�ban (g�r�g�l K�nopolisz, azaz "kutyav�ros"), a 17. Nomoszban tartoz� v�rosban keletkezett, de nagyon kor�n elterjedt Egyiptomban. Az �birodalom id�szak�ban Anubiszt a holtak isten�nek tartott�k, f� jelz�i: "Henti-Imentiu", vagyis a Nyugatiak (elhunytak) �l�n �ll�, "Ra-Szetau (a holtak orsz�g�nak) ura", "az sitenek palot�j�ban �len �ll�". A Piramisz�vegek szerint Anubisz a holtak birodalm�nak f�istene volt. Eredetileg a napisten, R� 4. Fia volt, de k�s�bb ez megv�ltozott. Plutarkhosz szerint Anubisz Ozirisz �s Nepth�sz (Nebethut) fia, akit anyja a mocs�rban rejtett el, hogy megv�delmezze Sz�th haragj�t�l. Az isteni gyermeket �zisz tal�lta meg �s nevelte f�l. Amikor Ozirisz elhagyta Egyiptomot, hogy tan�t�s�t az eg�sz vil�gon elterjessze, Anubisz k�s�rte el �tj�n. Amikor pedig Sz�th meg�lte Oziriszt, Anubisz szervezte meg apja temet�s�t. Test�t sz�vettel takarta be �s ezzel alkotta meg az els� m�mi�t. Ez�rt tekintett�k Anubiszt a temet�si szertart�sok teremt�j�nek. � tartotta sz�mon a megholtak sz�v�t, m�g Ozirisz a meghalt f�ra�t szem�lyes�tette meg, akit istenhez hasonl�an felt�masztott. Az i. e. III. �vezred v�g�t�l azonban Anubisz feladatai fokozatosan �th�rultak Oziriszre, aki a jelz�it is �tvette, Anubisz pedig �tment az Ozirisz-miszt�riumokhoz kapcsol�d� istenek k�r�be. Thottal egy�tt r�szt vett Ozirisz �t�lethozatal�ban. Anubisz nev�vel s�r�n tal�lkozunk a halotti irodalomban, abb�l tudjuk, hogy � volt az elhunyt test�nek �ps�gben tart�s�t szolg�l� balzsamoz�snak, mumifik�l�snak az isteni v�dn�ke, s�t egyes elk�pzel�sek, �br�zol�sok szerint � maga v�gezte a balzsamoz�st. Azt tartott�k r�la, hogy ha r�tette kez�t a m�mi�ra, akkro var�zs r�v�n Ahba, "boldog �llapotba", "lelki vil�goss�gba" jutott a halott �s ennek az �rint�snek a k�vetkezt�ben �j �letre kelt. Anubisz helyezte el a s�rkamr�ban a halott k�r�l a H�rusz-fi�kat, �s mindegyiknek adott meg�rz�sre egy kanopuszed�nyt az elhunyt bebalzsamozott bels� testr�szeivel. Anubisz szoros kapcsolatban �llt a th�bai nekropolisszal, amelynek a pecs�tj�n kilenc fogoly felett l�v� sak�lk�nt �br�zolt�k. Bata isten fiv�r�nek tartott�k, err�l sz�l a K�t testv�r t�rt�nete. Az �g�r�g�k Herm�sszel azonos�tott�k. 

ANUKET 

APEDEMAK 

�PISZ 

APOPHISZ 

ARSZNUPHISZ 

AS 

ATON

ATUM 

Az egyiptomi mitol�gi�ban napisten, a h�liupoliszi Enne�da �l�n �ll� demiurgosz, a leg�sibb istenek egyike. Sok sz�veg esti, lenyugv� Napnak nevezi. Kett�s koron�t visel� embernek �br�zolt�k ("mindk�t f�ldet birtokl�" - vagyis Fels�- �s Als�-Egyiptomot - jelz�vel illett�k), de k�gy� �s h�ha ichneumon alakj�ban is megtestes�tett�k. Atum keze Juszaasz istenn�. Atum h�liupoliszi m�tosz szerint az "�nmag�t l�trehoz�". Atum az �sk�oszb�l, Nunb�l keletkezett (Nunt n�ha Atum atyj�nak mondj�k) az �sdombbal egy�tt (akivel azonosult). Az �nmag�t megtermek�ny�t� (saj�t sperm�j�t lenyel�) Atum kik�p�ssel sz�lte meg az isten-ikerp�rt: a leveg�t, Sut, �s a nedvess�get, Tefnutot, akikt�l a F�ld, Geb, �s az �g, Nut, sz�rmazik. Memphiszben Atumot Ptaht�l sz�rmaztatj�k, vele, valamint Heperrel (Atum-Heper, a Piramissz�vegek n�mely kit�tele szerint ez az istens�g hozta l�tre Oziriszt) �s �pisszal (�pisz-Atum), akit Oziriszhez hasonl�tottak ("Az �l� �pisz Ozirisz a k�t szarvat visel� Atum eg�nek birtokosa"). Az emberek kipuszt�t�s�r�l sz�l� m�toszban Atum (vagy Nun) �ll az istenek tan�cs�nak �l�n, amelyben Hathor-Szahmetre b�zt�k a R� ellen rosszat kieszel� emberek megb�ntet�s�t. Egy ms�ik m�toszban a felb�sz�lt Atum azzal fenyeget�zik, hogy mindent megesemmis�t, amit l�trehozott �s �sv�zz� v�ltoztatja a vil�got. K�s�bb Atum tisztelet�t kiszor�totta a vele azonosul� R� kultusza (R�-Atum). 

BA 

Az emberi l�nyt alkot� elemek egyike (ld. m�g Ah �s Ka). H�rapoll�n egyiptomi �r� az egyiptomi k�p�r�sr�l sz�l� �rtekez�s�ben kopt nyelvre "l�leknek" ford�totta le a b�t. Ezt a jelent�st napjainkban is haszn�lj�k, b�r a "l�lek" fogalma nem fedi pontosan az egyiptomiak b�r�l alkotott elk�pzel�s�t. Mint a Piramissz�vegekb�l tudjuk, az �birodalom kor�ban a ba csak az isteneknek meg a f�ra�knak lehetett alkot�eleme. �gy hitt�k, hogy az erej�ket �s a hatalmass�gukat testes�tette meg. T�bb is lakozhatott benn�k (t�bbes sz�ma: Bau). A Kopors�sz�vegek �s a Halottak K�nyve tan�s�ga szerint k�s�bb a ba minden ember �leterej�nek a megtestes�t�je volt �s a hal�luk ut�n is megmaradt benn�k. A s�rboltban tart�zkodott, teljes egys�gben megmaradt a halottal, de el tudott v�lni az emberi testt�l. Szabadon mozgott, nappal elhagyta a s�rt, felsz�llt az �gbe, mindenhova k�vette az embert s�ri vil�g�ban. Gyakorolta az ember minden fizikai funkci�j�t: evett, ivott �s �gy tov�bb. Emberfej�, n�ha pedig emberkez� mad�rnak �br�zolt�k. Az istenek b�j�t gyakran szent �llatok alakj�ban jelen�tett�k meg (pl. Szobek b�ja krokodil, Ozirisz� b�r�ny, t�bb isten� k�gy� volt), vagy m�s istens�gek alakj�ban (pl. Hnum L�topoliszban Su b�j�nak, Hipszeliszben Ozirisz�nak, Leontopoliszban Geb�nek, Elephantin� sziget�n R�nek sz�m�tott). Nemcsak az embereknek volt b�ja, hanem sok v�rosnak is: Hermupolisznak, But�nak, Hierak�npolisznak �s �gy tov�bb. 

B�SZTET

Baszt n�ven az egyiptomi mitol�gi�ban az �r�m �s a vigass�g istenn�je. Szent �llatai a macsk�k, amit szent�lyeiben helyeztek el. Macskafej� n�nek �br�zolt�k sistrummal (hangszerrel) a kez�ben. A XXII.dinasztia (a Bubasztidok, i. e. 10-8 sz.) uralkod�sa idej�n a vir�gz� Als�-Egyiptomi v�ros, Bubasztisz volt kultusz�nak a k�z�ppontja. �ltal�ban R� napisten le�ny�nak illetve olykor n�v�r�nek tartott�k �s h�zast�rs�nak tekintett�k. K�s�bb ptah feles�ge lett. Egyesek szerint � volt a sak�lfej� Anubisz anyja �s nem pedig Nepth�sz. Eredetileg n�st�nyoroszl�n volt, aki a nap meleg�t �s a napisten szem�nek haragj�t jelk�pezte, de a Kr. e. 1 �vezred elej�t�l ink�bb macskak�nt vagy macskafej� istenn�k�nt �br�zolt�k. Az �ltal�ban j�indulat� B�sztet oltalmazta az embereket a betegs�gekt�l �s a rossz szellemekt�l. � volt a szexualit�s, a szerelem �s a term�kenys�g istenn�je is. H�rodotosz is eml�ti a dallal �s t�nccal k�s�rt �nnep�t (II.60). A macsk�t szaporas�ga tette term�kenys�gszimb�lumm�. Egy d�motikus �lmosk�nyv szerint macsk�val �lmod� n� sok gyereket sz�l. �j�vkor macskaszobrokat k�sz�tettek j�k�v�ns�g-felirattal. De nemcsak az egyszer� ember v�rta az istenn� j�t�tem�nyeit a k�vetkez� �vre, a hivatalos �llami-papi r�tus is sz�ks�gesnek tartotta j�indulat�nak elnyer�s�t. Az �j�vi szertart�sokon s�lyom-, kesely�- �s macskaszobrokat tettek a kir�ly nyak�ba. A memphiszi h�roms�gban Szahmettel azonosult, akinek jelleme ellenkez� volt. A Napszem-m�toszban a Thot-majom pr�b�lja visszacsalogatni Egyiptomba a haragv� oroszl�n-macska istenn�t, aki pillanatnyi hangulat�nak megfelel�en holttombol� oroszl�nn�, hol szel�d macsk�v� v�ltozik. A r�gi g�r�g�k Artemisszel hozt�k �sszef�gg�sbe. 

BATA 

BEB�N 

BENU

B�SZ

BUKHISZ

DEDUN

DUAMUTEF 

DUAT

ENNE�DA

GEB 

H�PI 

HARPOKRAT�SZ

HATHOR 

HATHEMIT 

HEDIHATI 

HEKET 

HENTI-HETI 

HENTI-IMENTIU 

HEPER 

HERISEF 

HNUM 

A term�kenys�g istene. Tisztelet�nek k�z�ppontja Elephantin� szigete, de kultusza eg�sz Egyiptomban �s N�bi�ban is elterjedt. Az �korban kosk�nt �br�zolt�k, v�zszintesen fekv�, kerek szarvakkal, k�s�bb pedig kosfej� ember alakj�ban. Apja Nun volt, a l�nya Anuket. Menhitet, Szatiszt, N�ithet �s Nebtuut tartott�k feles�geinek. Seg�dkezett a sz�l�sekn�l. Agyagb�l embert form�lt a fazekaskorongon. Lelki hasonm�sa (Ka), az emberi sorsokat ir�ny�totta. A g�r�g-r�mai korban demiurgoszk�nt tisztelt�k, aki fazekaskorongon form�lta meg az eg�sz vil�got. A hiedelem szerint Hnum adta a vizet, �rizte a N�lus forr�sait (jelz�je: "a N�lus-K�sz�b�k ura"), mint harci istens�g elh�r�totta az ellens�g t�mad�sait. Mivel a "kos" �s a "l�lek" (ba) az egyiptomi nyelvben azonos hangalak� sz�, azt tartott�k, hogy Hnum testes�ti meg sok istennek a lelk�t (pl. Geb). Mint demiurgosz Ptahhoz �llt k�zel ("Hnum megform�lt, ptah pedig megteremtett t�ged"). K�s�bb Amonnal, R�vel �s Szobekkel azonosult. 

HONSZU

HORPAHRUD 

H�RUSZ 

H�rusz istens�g, (Hr, a "magass�g", az "�g") az egyiptomi mitol�gi�ban s�lyom a megtestes�t�je. S�lyom, s�lyomfej� ember, akit sz�rnyas Nap alakj�ban �br�zoltak. Kiterjesztett sz�rny� napkorong a szimb�luma. Egyiptom sok vid�k�n r�gen elterjedt a s�lyomistenek kultusza, akik k�l�nf�le, de rendszerint az �ggel �s a nappal kapcsolatos nevet viseltek. Kezdetben H�ruszt, mint a vad�szat ragadoz� isten�t tisztelt�k, aki karmait belev�jja a zs�km�nyba. A dinasztikus id�szakban v�gbemegy a k�l�nf�le s�lyomistens�gek egyes�l�sek�t egym�ssal szoros kapcsolatban �ll� H�rusz-hiposzt�ziss�: �zisz fia H�russz� (egyiptomi H�r-sza-Iszet) �s behdeti H�russz�. Ut�bbi Hathor f�rje �s H�rusz-Szemataui apja. �ltal�ban mint a s�t�ts�g er�ivel harcol� vil�goss�gisten szerepel. Szemei a Hold �s a Nap. �zisz-fia H�rusz tev�kenys�ge els�sorban abban mer�l ki, hogy s�kra sz�ll apj��rt, Ozirisz�rt. Mindketten az uralkod�i hatalmat p�rtfogolt�k. A f�ra�k H�rusz szolg�i, hatalm�nak �r�k�sei Egyiptomban. H�rusz a sz�rnyaival v�di az uralkod�t (Khepr�n f�ra� szobr�n a tark� m�g�tt �ll� s�lyom a sz�rnyaival betakarja k�toldalt a fejet). H�rusz neve a f�ra� �ttag� c�m�nek elmaradhatatlan r�sze lett. 

H�RUSZ-FI�K 

IHET 

IHI 

IMIUT 

�ZISZ 

JARU-F�LD 

JUNIT

JUSZAASZ 

KA 

KEBEHSZENUF 

KEBEHUT