Egyiptom istenei

2. M-U

MAAT 

MAFDET 

MAHESZA 

MANDULISZ 

MATIT

MEHIT 

MENHIT 

MENKERET 

MENKET 

MENT 

MERETSZEGER 

MERIMUTEF

MERTI 

MIN 

MNEVISZ 

MONTHU 

Harci istens�g. Emberalakban, s�lyomfejjel �br�zolt�k, amelyen napkrongot �s vil�gosk�k tollb�l �ll� korn�t visel. Egyik fontos kell�ke a l�ndzsa. Azt tartott�k, hogy Monthu aj�nd�kozza a f�ra�knak a gy�zelmet az ellens�g felett. R�vel �s H�russzal azonosulva, Monthu-R�-Harahti n�ven harcol a Nap ellens�geivel. A Piramisz�vegekben s�lyom-Monthu viszi fel a meghalt kir�lyokat az �gbe. R�t-tauit �s Tenenetet (Csenenetet) tartott�k feles�geinek. Th�b�ban, Hermonthiszban, Medamudban, T�dban tisztelt�k. A XI. dinasztia (i. e. 21. sz�zad) uralkod�i a panteon egyik f�isten�nek tartott�k (a Mentuhotep-dinasztia uralkod�inak istenhordoz� neve azt jelenti: "el�gedett Monthu"). A XII. dinasztia tr�nra l�p�s�vel Monthu alakja �sszeolvadt Amon�val: Amon-R�-Monthu. K�s�bb Amon kultusza majdnem teljesen Monthu kultusz�t, amely csak Medamudban maradt meg, ahol Monthu tisztelet�re �nneps�geket rendeztek. 

MUT 

NEBETHUT 

Nev�nek jelent�se: "a H�z �rn�je". G�r�g�l neve Nephth�sz. Geb �s Nut legkisebb gyermeke. N� alakj�ban �br�zolt�k, fej�n a nev�t jelent� hieroglif jellel. Sz�th feles�g�nek tartott�k, de a sz�vegekb�l �t�lve nagyon kev�ss� kapcsol�dik hozz�. L�nye alig van felt�rva az egyiptomi vall�sos irodalomban. N�v�r�vel �zisszel vesz r�szt az Ozirisz-miszt�riumokban �s minden m�gikus halotti szertartsban. �zisszel egy�tt s�ratja el Oziriszt, vele egy�tt keresi tetem�t, �rzi a m�mi�t. A keleti �gboltn�l egy�tt tal�lnak r� az elhunytra. A Piramissz�vegek szerint Nebethut az �jszakai cs�nakon evez, m�g �zisz a nappaliban. Nebethut �s �zisz n�st�ny s�lymokkal azonosultak, ez�rt gyakran sz�rnyas n�knek �br�zolt�k �ket. Mivel Nebethutnak nincs �n�ll� szerepe, az a benyom�suk, hogy Sz�th p�rjak�nt mesters�gesen kiagyalt istenn�. Plutarkhosz a term�ketlen f�ldekkel azonos�tja (�zisz a term�keny f�ldeket szem�lyes�tette meg). 

NEBTUU 

NEHBET 

NEHEBKAU 

N�ITH 

Szaisz v�ros istenn�je. Kultusza a N�lus-delta nyugati r�sz�n �s L�bi�ban keletkezett �s k�s�bb eg�sz Egyiptomban elterjedt, a XXVI. (szaiszi) dinasztia kor�ban (i. e. 7-6. sz�zadban) �rte el tet�fok�t. N� alakj�ban �br�zolt�k, Als�-Egyiptom koron�j�val a fej�nt, gyakran k�t kiskrokodilt szoptatva. Jelv�nye a pajzs �s k�t, keresztben tartott ny�l. Elephantin� sziget�n �s L�topoliszban (ahol kiszor�totta Nebtuu helyi istenn�t) Hnum feles�g�nek tartott�k. N�ha Hathorral azonosult. N�ithben egyidej�leg egyes�lt a f�rfi �s a n�i elv, demiurgoszk�nt tisztelt�k. � teremtette meg az emberek �s az istenek ivad�k�t. �gy nevezt�k: "Hatalmas N�ith - Amauntet, az istenek anyja, aki megsz�lted R�t-tauit, a Napot sz�l� hatalams Ihetet", "ap�k apja �s any�k anyja", N�ith egyik jelz�je: "utak megnyit�ja" (nyugat fel�). A leg�sibb korban harci �s vad�szistenn�, mint a v�z �s a tenger istenn�je, Szobek krokodilisten �s �ltal�ban minden krokodil anyja. Kapcsolatban �ll a halottkultusszal (N�ith a "balzsamoz�h�z feje"), a szarkof�gokon egy�tt �br�zolt�k �zisszel, Nebethuttal �s Szelkettel. M�gikus er�t tulajdon�tottak neki: betegeket gy�gy�t, el�zi a gonosz er�ket, ez�rt gyakran a fekhely fejr�sz�n is �br�zolt�k. H�rodotosz Ath�n�val azonos�totta (II. 59). 

NEMTI 

NEPERI

NEPTH�SZ 

NOFERHOTEP 

NOFERTUM 

NUN 

NUT 

OGDO�DA 

ONURISZ 

OZIRISZ 

PAHET 

PETESZUKHOSZ

PTAH 

Memphisz v�ros istene. Kultusza eg�sz Egyiptomban, N�bi�ban, Palesztin�ban �s a S�nai-f�lszigeten elterjedt. M�miaszer�en, szorosan beburkolt testtel �br�zolt�k, csak a keze volt szabadon, amelyben jogart tartott. A memphiszi papok teol�giai m�ve (az �n. Memphiszi Teol�gia) szerint Ptah demiurgosz, � teremtette az els� nyolc istent (saj�t hiposzt�zisait, a Ptahokat), a vil�got �s mindent, ami rajta van (az �llatokat, a n�v�nyeket, az embereket, a v�rosokat, a templomokat, a k�zm�ipart, a m�v�szeteket). Sz�vvel �s nyelvvel teremtett: sz�v�ben kigondolta a teremtm�nyt �s nyelv�vel megnevezte. A memphiszi Enn�da (kilencek) �l�n �ll: "an Enne�da Ptah ajkai �s fogai, akinek a sz�ja minden dolognak nevet adott". Ptah az Enn�da nyelve �s sz�ve, mag�ba foglalja az �sszes istent. A h�liupoliszi Enne�da fej, Atum is t�le sz�rmazik, k�vetkez�sk�ppen H�liupolisz kilenc istene is. Ptahot a k�zm�vess�g (ez�rt rokon�tj�k az �kori g�r�g�k H�phaisztosszal), a m�v�szetek patr�nus�nak, az igazs�g isten�nek tartott�k. Szahmet volt a feles�ge �s Nofertum a fia. K�s�bb a f�listenn� emelt tud�s Imhotepet is a fi�nak tulajdon�tott�k. (� �p�tette Dzs�szer f�ra� piramis�t az i. e. 28. sz�zadban.) Olykor Ma�tot, B�sztetet, Tefnutot, Hathort is Ptah feles�g�nek mondt�k. Ptah lelke �pisz, a nyelve Thot. A Ptah-Tatjenen n�vben a f�ldisten Tatjenen azonosult Ptahhal. Az �j szinkretikus istent mint �lelemad�t tisztelt�k. Miut�n Ptah �sszeolvadt Tatjennel, kapcsolatba ker�lt a f�lddel meg a term�kenys�g isten�vel �s a holtak patr�nus�val, Sokarisszal (Ptah-Szokarisz), majd k�s�bb Oz�risszel (Ptah-Szokarisz-Ozirisz). Ptah-Szokarisz-Ozirisz a t�lvil�g isten�nek feladat�t l�tta el. A vall�sos szinkretizmus fejl�d�se sor�n Ptah azonosult egyiptomi istenek t�bbs�g�vel: Nunnal, Thottal, Atummal, Amonnal, R�vel, Szobek-R�vel. Mint demiurgosz, Hnummal is mutatott hasonl�s�got. 

R�T-TAUI 

R� 

RENENUTET 

SAI 

SESZEMTET 

SESZMU 

SU 

SZAH 

SZAHMET 

SZARAPISZ 

SZATISZ 

SZEBIUMEKER 

SZELKET 

SZEPA 

SZESAT 

SZ�TH 

Sz�th (Szuteh) az egyiptomi mitol�gi�ban "idegen orsz�gok", a term�ketlen sivatag, a gonoszs�g megszem�lyes�t�je. Geb �s Nut fia. Testv�rei: Ozirisz, �zisz �s Nepth�sz (Nehebhut). Nepth�sz f�rje, akinek egyben b�tyja is. Szent �llatai a diszn� ("akit�l az istenek undorodnak"), az antilop, az okapi (zsir�f), a hangy�sz, a kim�ra, a v�zil� �s a legf�bb a szam�r. Szoborban �s rajzon hossz� t�rzs�, szam�rfej� ember alakj�ban �b�rzolt�k. Kultusza kezdetben a d�l-egyiptomi Omboszban (innen k�s�bb Hnum kiszor�totta) illetve �szakon H�rakleopolisz mellett a N�lus-Delt�ban terjedt el. A K�z�pbirodalom id�szak�ban H�russzal egy�tt a kir�lyi hatalom oltalmaz� isten�nek tartott�k, amit a Piramisz�vegek �s a II.dinasztia f�ra�inak titulusa bizony�t. A Sz�th �s H�rusz nevek �sszekapcsol�sa "kir�lyt" jelentett. Az idegenek v�dn�kek�nt is eml�tik, ez�rt az idegenek uralma alatt, f�leg az assz�r uralom idej�n az orsz�g ellens�g�v� v�lik. A h�kszoszok uralma alatt Sz�thet az � isten�kkel, Ba�llal azonos�tott�k �s mint legf�bb istennek, Avarisz v�ros lett a kultuszhelye. Az �jbirodalom kezdet�n a "Sz�thi" n�vvel m�g el�g gyakran tal�lkozni. A XIX.dinasztia f�ra�i a Sz�thi, Sz�thnaht nevet viselt�k. Jelz�k�nt azt jelentett: "hatalmas". II.Ramszesznak a hettit�kkal k�t�tt szerz�d�se Sz�thet a hettita istenekkel egy�tt eml�ti. Az �birodalom id�szak�ban Sz�thnek tulajdon�tott�k R� megment�s�t Ap�phisz k�gy�t�l, akit a Nap-b�rka elej�n �llva szigony�val led�f�tt. A k�zdelem v�g�n v�g�l Apophisz v�re festi be v�r�sre az �gboltot �s biztos�tja, hogy m�snap �jra felkeljen a Nap. � tudta csak legy�zni Apophiszt egymaga, mert � rendelkezett az istenek k�z�tt a legnagyobb er�vel. Ezzel egy�tt Sz�th, mint a sivatag istens�ge �s az idegenek istene a gonoszs�got is megtestes�tette. Szent �llatainak a nev�hez olyan jelz�k j�rultak, hogy "vihar", "ork�n", "l�zad�", "l�zad�s". Az i.e.8. sz.-t�l kezdve Sz�thnek ez a l�nyege egyed�liv� v�lt, s�t olykor Apophisznak nevezt�k. Miut�n b�tyj�t, Oziriszt egy l�d�ba z�rta �s feldarabolta, 400 �ven �t uralkodott Egyiptom felett. Ezalatt H�rusz t�bbsz�r is h�bor�t ind�tott Sz�th ellen, mivel � is jogos tr�nk�vetel� volt, de nem tudott felette gy�zedelmeskedni, ez�rt az enne�dhoz fordult. A miszt�riumj�t�kokban k�l�n�s helyet foglal Sz�th k�zel 60 �vnyi harca H�russzal, aki a d�nt� �tk�zetben kiher�li Sz�thet �s megfosztja �gy f�rfi mivolt�t�l. �gy nem volt k�pes gyerek nemz�s�re, ami �sszef�r a sivatag term�ketlens�g�vel. Sz�th pedig a csat�ban kiv�jja H�rusz szem�t, amit k�s�bb meggy�gy�tanak. A harcban �zisz seg�ti a fi�t. Az enne�d v�g�l a csata befejez�sek�nt �gy d�nt�tt, hogy Egyiptomot felosztja k�t r�szre. Sz�th Fels�-Egyiptom (a N�lus v�lgye), m�g H�rusz Als�-Egyiptom (a Delta-vid�k) ura lett. Sz�th a rossz, aminek mindek�ppen l�teznie kell a j� mellett. Egyiptomon k�v�l a l�biaiak As, a Sinai-f�lsziget lak�i Nemti (Anti) n�ven tisztelt�k Sz�thet. A hurrit�k Tesubbal, m�g a g�r�g�k T�ph�nnal azonos�tott�k, aki Gaia �s Tartarosz gyermeke. Ennek oka az is lehetett, hogy a f�mek istene is volt, mivel a vas�rceket "Sz�th csontjai"-nak nevezt�k. 

SZIA 

SZOBEK 

A v�z �s a ki�radt N�lus istene. A Piramisz�vegek szerint N�ith fia. Szent �llata a krokodil. Ember, krokodil vagy krokodilfej� ember alakj�ban �br�zolt�k. Kultuszk�zpontja a F�jjum-o�zis, Krokodeil�npolisz. Kultusza a XII. dinaszti kor�ban (i. e. 19-18. sz�zad) �lte vir�gkor�t. A dinasztia sz�khelye F�jjum k�zel�ben volt. Neve a XIII. dinasztia n�h�ny uralkod�j�nak nev�be is beolvadt, mutatva az uralkod� isteni eredet�t. A hiedelem szerint Szobek biztos�totta a term�kenys�get �s a b�s�get. T�bb sz�veg az istenek �s az emberek v�delmez�jek�nt t�nteti fel (l�tezett olyan elk�pzel�s, hogy a vads�g�val elriasztja a s�t�ts�g er�it), de olyan eml�t�st is tal�lunk, ahol R� �s Ozirisz ellens�gek�nt szerepel. A vall�si szekretizmus fejl�d�s�vel Szobek azonosult R�vel, Hnummal, Amonnal, Honszuval �s Minnel. A K�s�korban Szobek k�s�r�jek�nt megjelent "Szobektet istenn�, a Nagy �rn�". 

SZOKARISZ 

SZOPDET 

SZOPDU 

TAIT 

TATJENEN 

TAURT 

TEFNUT 

TENENET 

THOT 

Dzsehuti a b�lcsess�g, az �r�s �s a sz�mol�s istene. Maatot, az igazs�g �s vil�grend istenn�j�t tartott�k a feles�g�nek. Thot a legr�gebbi korban keletkezett, innen a jelz�i: "a beduinok ura", "idegen orsz�gok ura". Kultuszk�zpontja a 15. Ny�l nomoszbeli Smun (Hemenu, jelent�se "nyolc"; g�r�g�l Hermupolisz). A ny�l kultusz�t Thot kultusza szor�totta ki. A szent �llatok (a nyolc b�kaisten, a k�gy� �s a p�vi�n) k�z�l csak a p�vi�n maradt meg. Az a funkci�ja, hogy �nnepeken � vezette a f�ra�t, �truh�z�dott Thotra. Thot az �v 12 h�napj�ban alkotott mag�nak m�g �t kieg�sz�t� napot. A hermupoliszi nomarkhoszok voltak a papjai. Az i. e. II. �vezred v�g�n a Thot fiai c�met viselt�k �s neve ut�n kitett�k az "anh, udzsa, szeneb" kir�lyi formul�t ("�ljen, legyen eg�szs�ges �s szerencs�s"). Thot szent �llata az �bisz (�ltal�ban �biszfej� embernek �br�zolt�k �s �r�paletta volt a jelv�nye). Mint asztr�lis istens�get a Holddal azonos�tott�k. R� sz�v�nek tartott�k �s a napisten m�g�tt �br�zolt�k. A K�s�korban "ez�st Atonnak" ("ez�stkorongnak" ) nevezt�k. 

UPESZ 

UPUAUT 

UT�